„Amennyiben az ember vidéken él, ráadásul aprófalvas környéken, ahol se bolt, se kocsma, és végképp bedöglik az autója, óhatatlanul újabb kihívásokkal kell szembenéznie, nem mintha az addigiak nem lettek volna éppen elegek.” Ezzel a mondattal indul Hegyi Zoltán Garázsmenet című kötete. Hegyi nem mellesleg lapunk tárcarovatának kitűnő szerzője, újságíróként, szerkesztőként a rendszerváltás óta aktív. Az is tudható róla, hogy a magyar underground zenében is mély nyomokat hagyott, ugyanis frontembere volt a nyolcvanas évek legendás zenekarának, a Sexepilnek. A tárcaírást régóta műveli, új kötetének törzsanyagát a Szabad Földben megjelent írásai alkotják. A Garázsmenet nem szimpla tárcakötet, lazán összefűzött regényként is olvasható. Hegyi nagyon érti és érzi ezt a műfajt, élvezetesen és szórakoztatóan ír, és ami fontos: van humora. Évtizedek óta a Káli-medencében él, kötetét e varázslatos vidék levegője lengi be. A könyv nyitómondatát sem véletlenül idéztem. Ebben a nyitómondatban már szinte minden benne van abból a miliőből, amelyben Hegyi otthonosan mozog. Hőse, Géza buszsofőr. Ebbe a figurába nem nehéz belelátni magát az írót. Géza jön-megy a buszával, közben mindenféle történik vele, beszélget az utasokkal, feltűnnek a környék jellegzetes figurái, és szép lassan egy panorámakép bontakozik ki. A mai vidéki Magyarország egy szeletének panorámaképe. Ebbe a képbe sok minden beúszik a külvilágból. Aktuálpolitikai történések, botrányok, háború, koronavírus-járvány, a nagyvilág mindenféle eseményei. A kötet rendszeresen szót kérő figurái (Géza, Laci bácsi, Lajos bácsi, Tigristigris, Mariska néni és még néhányan) pedig kommentálják, a maguk módján értelmezik mindazt, ami eljut hozzájuk. A szó legnemesebb értelmében „vidéki” ez a könyv, Hegyi érti és szereti a hőseit, ahogy érti és szereti azt a tájat is, amiből a hősei kinőttek. Érdemes felszállni Géza (és a szerző) buszára, ezen a járaton mindig jó utazni. Minél tovább tart, annál jobb.
(Hegyi Zoltán: Garázsmenet. Művészetek Háza Veszprém, 2024)
Novemberben újabb lendületet vett a kiskereskedelmi forgalom, éves szinten 4,1, míg havi összevetésben 0,6 százalékos növekedést mutatva. Az élelmiszerek iránti kereslet továbbra is meghatározó, de a nem élelmiszer jellegű termékek és a ruházati cikkek forgalma is nőtt. A Makronóm Intézet elemzője szerint a kiskereskedelmi forgalom az idei évben tovább erősödik, a bérek emelkedése, illetve a fogyasztói bizalom újabb javulása érdemi forgalomnövekedést eredményezhet.
Emelkedett a minimálbér, ehhez kapcsolódóan pedig több juttatás és adókedvezmény is változott. Mindezek mellett pedig elindult a Vidéki otthonfelújítási program. Mutatjuk a részleteket!
